A pozitív önértékelés kialakítása
A pozitív önértékelésű ember bátran néz a jövőbe, nem fél a kihívásoktól, kudarcai ellenére is pozitívan értékeli saját
A család szerepe is hatalmas a koraszülöttek gyógyításában

Az elmúlt 50 év alatt hatalmasat fejlődött a 37. terhességi hét előtt született babák ellátása, és ezzel életesélyeik is jelentősen javultak.

Tenyérnyi csecsemő maradt életben, extrém kis súlyú koraszülöttet mentettek meg az orvosok: nagyon jól csengő szalagcímek, de azt nem mutatják be, milyen kihívásokkal jár a koraszülött-gondozás, és arra sem világítanak rá, hogy a magyar koraszülött-ellátás mekkora fejlődésen ment át.

 

Ma már a minőségi túlélés a cél

 

2011-ben 5 ezrelék alá esett a csecsemőkori halandósági ráta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, vagyis a fejlődés folyamatos e területen. Az Eurostat adatai szerint 2010-ben 4,1 ezrelék volt az unió csecsemőhalandósági rátája, ettől valóban le vagyunk még maradva egy kicsit, de világszinten így is jól állunk.

Szabó Miklós egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője szerint egy koraszülöttekkel foglalkozó neonatológus ma már elsődlegesen a minőségi túlélésre figyel.

A minőségi túlélés azt jelenti, hogy a gyermeket mindenféle károsodás nélkül tudják hazaengedni, azaz a későbbi fejlődésének és egészségének az alapjai maradéktalanul biztosítottak. Magyarországon a csecsemőhalálozás már kedvezően alacsony szintű ahhoz, hogy ez legyen az elsődleges cél. A minőségi túlélés mutatja, mennyit fejlődött az újszülöttgyógyítás.

 

50 év fejlődése

 

21 koraszülött-intenzív osztály működik jelenleg hazánkban. Az öt ezrelék alatti érték eléréséhez évtizedek fejlődése kellett. A hetvenes évek közepéig az igen kis súlyú koraszülöttek a tüdő éretlensége miatt nem élték túl első életóráikat, napjaikat Szabó Miklós szerint.

– Aki túlélte, annak a táplálási problémákkal, fertőzésekkel kellett megküzdenie. A hetvenes években bevezetett gépi lélegeztetés és az úgynevezett CPAP sokat javított a helyzeten – mondja. Ekkoriban nem voltak még egyébként Magyarországon koraszülött-intenzív osztályok, a hetvenes években azonban tíz ilyen, úgynevezett PIC-osztályt hoztak létre.

– Ez drámaian javított a koraszülöttek túlélésén, amit a fertőzések hatékonyabb kezelése és megelőzése,  a vénán keresztül történő táplálás elterjedése is segített – mondja Szabó Miklós. Továbbra is probléma volt azonban a nagyon éretlen koraszülötteknél a tüdő éretlensége és ennek a problémának nehéz kezelhetősége. Az első néhány napon átsegítették ugyan a koraszülötteket, de a krónikus tüdőbetegségek arányszáma magas volt.

– A kilencvenes évek végén fértünk hozzá a felszínaktív anyagot tartalmazó gyógyszerekhez, melyek a léghólyagocskákat borító, a nagyon korán megszületett gyerekeknél hiányzó anyagot pótolják – mondja Szabó Miklós. Az egyébként igen drága gyógyszer alkalmazása újabb lendületet adott a legkisebb koraszülöttek sikeres gyógyításának.

 

A szeretet is a terápia része

 

Szabó Miklós szerint most nagyon izgalmas időszakát éli a szakma: a figyelem a család szerepére terelődik.

– Egy koraszülött állapota annyira súlyos, mint a legsúlyosabb baleseti sérülté. Agresszív terápiával lehet életben tartani a baleseti sérülteket és őket is. A koraszülötteknél kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a család mennyire van jelen a terápiában – mondja Szabó Miklós. Ennek jegyében a családközpontú koraszülött-ellátás a fő irány. Igyekeznek akár a lélegeztetett babát is odaadni az édesanyjának, és az első  pár csepp anyatejnek  is óriási jelentősége van a baba táplálásában.

– A már az első napon megkezdett anyatejes táplálás nagymértékben elősegíti a fertőzések elkerülését. Feladatunk a lehető legstresszmentesebb környezet biztosítása a család bevonásával. Fő kihívásunk megtalálni az egyensúlyt, hogy stresszmentesen, de a megfelelő időben és határozottsággal történjenek meg a beavatkozások. Egy 750 grammos koraszülött aktivitását, erőfeszítéseit is nagyon komolyan vesszük, és támaszkodunk arra. Igyekszünk csak akkor alkalmazni egy esetleg kellemetlen beavatkozást, ha az végképp elkerülhetetlen. A modern gépek és eszközök: az inkubátorok, a lélegeztetőgépek, az infúziós pumpák és az őrző monitorok nélkülözhetetlenek, de nem tudják helyettesíteni a tapasztalt őrző szemeket és a szelíden ápoló kezeket. A gyógyulás elsődlegesen mégis csak a gyógyító embereken, a szeretettel gyógyító nővéreken, orvosokon és persze a szülőkön múlik. És ma Magyarországon jóval több ilyen nővérre, orvosra és szülőre van szükség – mondja a neonatológus.

 

Ilyenkor a család is beteg

 

Mindezzel párhuzamosan a neonatológusok és a nővérek munkájának egyre komolyabb részét jelenti az, hogy a családdal foglalkozzanak. Megfelelő empátiával kell segíteniük a félelmek, szorongás leküzdésében, és bátorítaniuk kell  a szülőket ezekben a nehéz napokban, hetekben.

– Ilyenkor nemcsak a baba, hanem a család is beteg. Jelenleg is zajlik a szemléletformálás, a család jelentősége egyre nagyobb lesz a gyógyító folyamatban – mondja a docens, aki szerint azt, hogy mi okozza a koraszülések növekvő számát, egyetlen okkal nem lehet megmagyarázni. A jelenséghez a civilizációs betegségek,  a rossz szociális  helyzet, az egyre idősebb életkorban történő gyermekvállalás, az anyák kedvezőtlen egészségi állapota és egészségmagatartása egyaránt hozzájárul. Súlyos rizikó  a várandós anya dohányzása. Ezekre a tényezőkre a jól szervezett és megfelelő prioritásokat szem előtt tartó terhesgondozás lehet hatással.

 

Szakemberhiány van

A jelenlegi 21 koraszülött-intenzív elegendő az egyetemi docens szerint az ország ellátására, ugyanakkor komoly szakemberhiánnyal küzdenek.

– Vonzó és népszerű ez a nagyszerű szakág. Ugyanakkor a lelki és fizikai megpróbáltatások nagyok: a munka éjjel-nappali sürgősségi ellátás, és a szakág paraszolvencia-mentes. A szerény orvosi fizetés és a túlterheltség mellett nehéz családot alapítani és fenntartani – mondja Szabó Miklós.

Mindez sokakat kényszerít külföldi munkavállalásra vagy pályaelhagyásra a szakvizsga megszerzése után. A meglevő osztályokra kellenének tehát a szakemberek, több PIC-et létrehozni nem szükséges.

Az viszont fontos, hogy a fenyegető koraszülés esetén az anyát szállítsák a lehető leggyorsabban PIC-osztály közelébe. Ma 90 százalékban ez így történik, de javítani kell a hatékonyságot. A jövőben Szabó Miklós szerint el kell érnünk, hogy kivétel nélkül minden koraszülött PIC-cel rendelkező kórházban jöjjön a világra.

 

Fogalmak

 

• A 37. terhességi hét előtt született babák koraszülöttek, súlytól függetlenül – bár ma már tudjuk, hogy a tökéletes érettséghez 40-41 hetet kell a méhben töltenie a magzatnak.

• Az utolsó 1-2 hét is szükséges a központi idegrendszer tökéletes kifejlődéséhez.

• A 2500 gramm alatti súlyú koraszülötteket kis születési súlyú, az 1500 grammnál is könnyebb babákat igen kis súlyú, az 1000 gramm alatti csöppségeket pedig extrém kis súlyú koraszülöttként tartják nyilván.

Forrás: www.metropol.hu