Mit reggelizzen iskola előtt a gyerek?
A felmérések szerint nemcsak a magyar felnőttek nagy része, de a gyerekek fele sem reggelizik. Pedig emiatt romlik az iskolai teljesítmény, és nő az elhízás kockázata. Egy
Modellkísérlet

1. A projekt célja

 

A projekt alapvető célja, hogy végrehajtásával a pályázó elérje azt, hogy a szolgáltatást nyújtók Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Ecsegfalva és Körösladány települések a lakosság igényeire adekvát választ tudjanak adni a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokon belül, melyet megfelelő, a helyi ismeretekre épülő tudás átadásával, fejlesztéssel kívánnak elérni. Továbbá alapvető cél, a szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, működési hatékonyságának javítása olyan szolgáltatási, szolgáltatás-koordinációs tevékenység kialakításával, mely a lakosság problémáira komplex megoldást nyújt.   

 

2. Célcsoport bemutatása

2.1 A közvetett célcsoport (gyermekes szülők) részére tartott előadások, tanácsadások

 

Kiegészítő szolgáltatásként a közvetett célcsoport mellett megjelenő gyermekes szülők számára előadásokat, tanácsadásokat kíván szervezni a projekt szociális szakember, jogász, védőnő és pedagógus bevonásával.

 

Az előadások negyedévente lesznek megtartva, minden alkalommal más-más szakember meghívásával, amit a projekt után is fent kívánnak tartani.

Ennek keretében negyedévente szociális szakember, jogász, védőnő és pedagógus bevonásával kíván tanácsadásokat tartani.

A szociális szakember a családok ügyintézésében felmerült probléma körökben fog előadást tartani, többek között arról, milyen problémával mely szolgáltatást nyújtó intézményhez lehet fordulni. Milyen intézmények esetében van várakozási idő, milyen problémákra kaphatnak azonnali segítségnyújtási lehetőséget.

A jogász a mindennapok során előforduló, a szülők számára nehezen értelmezhető törvények, helyi rendeletek értelmezését, illetve alkalmazását tenné egyszerűbbé a szülők részére, mint például a szülői jogok és kötelességek, a tankötelezettség.

A védőnő a helyes életvezetés, a tisztálkodás, az egészségügyi és mentálhigiénés kérdések témakörében tartana tanácsadást. Az előadások során előtérbe kerülnek majd a gyermekek körében leggyakrabban előforduló betegségek ismertetése és kezelése, a szakorvosok elérhetőségei. A védőnő nagy hangsúlyt fog majd fektetni továbbá arra is, milyen követelményei vannak a nevelést-oktatást végző intézményeknek a szülők, családok felé abban a tekintetben, hogy gyermeküket hogyan járatják óvodába, iskolába, milyen a szakemberekkel a kapcsolatuk.

A pedagógus a továbbtanulási időszakban lehet nagy segítségére a szülőknek. Fontos hangsúlyozni a szülők számára, hogy érdekeltek legyenek gyermekük továbbtanulásában, és e mellett pedig reálisan lássák az esélyeiket az adott iskola/iskolák kiválasztása tekintetében.

Nagyon fontos, hogy az előadások, tanácsadások végén a szülőknek lehetőségük nyíljon arra, hogy a szakemberektől kérdezzenek, és választ is kapjanak rá, illetve a négyszemközti tanácsadásnak is helyet adunk a projekt során.

A gyermekes szülők részére tartandó előadások, tanácsadások hirdetését a településen minél több helyen kívánja a pályázó közzétenni, többek között az önkormányzatoknál, az Alapszolgáltatási Központ intézményeiben, óvodákban, iskolákban, buszmegállókban plakát és szórólap formájában.

 

2.2 A közvetlen célcsoport részére szakmai kerekasztal (szervezetfejlesztés); szupervízió; komplex képzés (szervezetfejlesztés)

Az alapellátásban dolgozó szakemberek támogatását és a munkatársak még szorosabb együttműködését szakmai kerekasztalok és szupervíziók tartásával kívánja a modellkísérleti program megcélozni. Míg az előbb említett szervezetfejlesztés a kötelezően megvalósítandó tevékenységek közé tartozik, addig a szupervíziót a támogatható tevékenységek közé kell sorolni.

Mivel a jelzőrendszer tagok együttműködése fejlesztésre szorul, ezért kulcsfontosságú, hogy a problémákra együttesen, komplex megoldásokat tudjanak kínálni az egyén, a család részére, amely a felmerülő igényeknek megfelelően működik, probléma centrikus, és rövid reakcióidejű szolgáltatást tud nyújtani. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy minden szakember az eltérő segítségnyújtás során tisztában legyen vele, a problémajelzést mikor kell megtenni, mely az a pont, amikor nem elegendő az írásbeli jelzés, hanem személyes találkozó szükséges a probléma, a krízis orvoslása érdekében.

Ezen felvetéseket fogja majd igazolni a szakmai kerekasztalok tartása, amelyen a jelzőrendszer tagok valamennyi szakemberének jelenléte szükséges. Többek között a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója és vezetője, az idősek nappali ellátásának szakemberei, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vezetője, a támogató szolgálat munkatársai, a szakosított ellátás képviselői, az illetékes felnőtt háziorvosi szolgálat és ügyelet szakemberei, és egyéb olyan szakember, akinek tevékenysége, segítő munkája nélkülözhetetlen.

A szervezetfejlesztéssel szintén hosszú távú cél, hogy a településeken lévő szolgáltatások továbbra is fent tudjanak maradni, sikeresen és megfelelően tudják a szakemberek a munkájukat végezni.

A szakmai kerekasztalok fontossága abban rejlik, hogy a szociális és egészségügyi szakemberek gyakrabban tudjanak egymással személyesen is konzultálni, mintegy team-et kialakítani, ezáltal hatékonyabb segítségnyújtás valósuljon meg. A szakmai kerekasztal beszélgetéseket egy mentor fogja koordinálni.

A szakmai kerekasztalon a szakemberek egyrészt az aktuálisan felmerülő problémákat fogják tárgyalni, másrészt a hat alkalommal megtartandó konzultáción az alábbi témák kerülnek majd átbeszélésre:

  • A kerekasztal megnyitása, a szakemberek bemutatkozása, a közös munka lefektetése
  • Az önkéntesek nyilvántartása, munkájuk koordinálása
  • Az információáramlás tökéletesítése az alapellátásban dolgozó szakemberek között, az átjárhatóság elérése
  • Egyházi fenntartású intézményekkel való kapcsolat kialakítása
  • A gyermekes szülők részére tartott előadások, tanácsadások alakulása, beszámolók, készítése
  • A szakmai kerekasztal záró rendezvénye, értékelés, összegzés

A segítő szakemberek szupervíziója pedig egy olyan speciális szakmai személyiség karbantartását, fejlesztését szolgáló módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen a segítő foglalkozásúak körében. A szupervízió a leghatékonyabb módszer a segítő szakembereket fenyegető burn-out jelenség, a kiégés kivédésére. A folyamat során a segítő kap támogatást olyan védett, elfogadó szakmai közegben, ahol végre önmagával foglalkozhat. A szupervízió az esetmegbeszélő csoporttal szemben nem problémamegoldó folyamat, a fókuszban nem a kliens van, hanem a segítő. A szupervízióban az eset pusztán egy eszköz ahhoz, hogy a segítő szakembert közelebb vigye önmagához, saját működési mechanizmusainak megértéséhez. Annak megértéséhez, hogy valójában mi és hogyan történik benne, amiért Ő a hozott esetet nehézségként éli meg.

A szupervízió alkalmazható minden olyan területen, szervezetben, intézményben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás és rehabilitációs tevékenység folyik és ennek során a szakemberek humán intervenciókat használnak fel a munkájukban.

Ajánlott a szupervízió szervezetfejlesztés során, és új feladatok bevezetésekor egyaránt.

 A szupervíziót a projekt során két alkalomra tervezi a pályázó az alapellátásban dolgozó szakemberek részére.

A komplex képzést a közvetlen célcsoport, a szakemberek számára tervezi a pályázó, mindenféleképpen a közvetett célcsoport, az idős személyek témakörében. Az intenzív képzés célja, hogy elméleti és gyakorlati további készségek elsajátításával a szakemberek hatékonyabb segítségnyújtást tudjanak megvalósítani a rászoruló személyeken.

 

2.3 A közvetett célcsoport részére „Idősklubok találkozói

Kiegészítő szolgáltatásként a közvetett célcsoport (idős személyek) részére egy olyan rendszeresen tartandó szabadidős tevékenységet kínál a pályázó, ami a településeken működő  idősek klubjainak összekovácsolását célozza meg. A programokat havonta egyszer tartják, ahol a résztvevők számára színes programokat, egészségügyi méréseket, tanácsadásokat, előadásokat szerveznek. Az „Idősklubok találkozóit” az önkéntesek fogják koordinálni, kiválasztják a helyszíneket, szervezik a programokat, segítik az ott dolgozó szakemberek segítő munkáját.

 

2.4 Önkéntesek bevonása, nyilvántartása, képzése (szervezetfejlesztés)

A projekt egyik innovatív szolgáltatása – amelyet kötelezően megvalósítandó tevékenységként kell véghezvinni a projekt során –, az önkéntesek bevonása és nyilvántartása a pályázó településeken, amelynek célja, hogy a szociális szakembereket tehermentesítve hatékonyan tudjanak segíteni a rászoruló egyéneken. Ehhez természetesen elengedhetetlen az önkéntesek toborzása, majd képzése. A toborzáshoz szükséges plakátot, szórólapot a települések különböző intézményeibe igyekszik a pályázó elhelyezni, többek között az önkormányzatok helyiségeiben, a szociális és gyermekjóléti szolgálatok irodáiban, egészségügyi szolgáltatóknál. A toborzást követően nagy hangsúlyt kell fektetni az önkéntes személyek képzésére is. A képzés során a laikus segítők igyekeznek a megfelelő attitűd elsajátítására, szociális készségek megtanulására, amely mind feltétele annak, hogy a közvetett célcsoporton, az idős személyeken hatékony segítségnyújtást tudjanak gyakorolni.

Az önkéntesek képzése és bevonása is rendkívül nagy segítség lehet a szakemberek számára, illetve a rászoruló idős személyek is szívesebben, közvetlenebbül kérik a teljesen civil, laikus ember segítségét. Az önkéntes segítségnyújtó gyakorlatilag egy kapocs lehet a kliens és a szakemberek között. Az önkénteseket a közvetett célcsoport számára tervezett „Idősklubok találkozóinál” kívánja a pályázó a leghatékonyabban bevonni, ők lesznek azok, akik a találkozókat, programokat szervezik, koordinálják, igény felmérést végeznek, ugyanakkor tartják a szakemberekkel a kapcsolatot.

Az önkéntesek toborzása és képzése a projekt első két hónapjára van betervezve.

 

4. Virtuális platform bevezetése és használatának elsajátítása, az erre irányuló képzés

Kötelezően megvalósítandó tevékenység a pályázatban a szükségletdiagnosztikai eljárás és az új dokumentációs rendszer kialakítása és bevezetése.  Ennek értelmében a projekt során kialakításra és bevezetésre kerül a virtuális platform, amely egy közös felület lesz az alapszolgáltatást végző szakemberek részére. A rendszer gyakorlati elsajátítását megelőzve egy alapszolgáltatási együttműködési kézikönyv kerül kiadásra és ismertetésre, majd ezt követően történik az új dokumentációs rendszer gyakorlatban való elsajátítása.

A közös felület hatékonyabb elsajátítása érdekében úgynevezett szakmai kirándulásokat kíván a pályázó szervezni azoknak a településeknek, akik ugyanezt az új eljárási rendszert szándékoznak a jövőben eredményesen használni. A virtuális platform célja a szociális alapellátás szolgáltatásainak funkcionális összekapcsolására irányul. A szociális alapszolgáltatások közötti kapcsolat és összhang alapvető fontosságú mind a szolgáltatások sikeressége, mind az ellátottak komfort érzése szempontjából. A szociális alapellátásban dolgozó szakemberek természetesen a rendszerben jelenleg rejlő lehetőségek keretein belül igyekeznek szignalizációs kötelezettségüket teljesíteni és az alapellátások által nyújtható előnyöket minél szélesebb spektrumban eljuttatni az ellátottakhoz.

A rendszer funkcionális hatékonyságának növelése érdekében fontos feladatként jelöli meg az alábbiakat:

  • A szignalizáció gyorsaságának növelése.
  • A visszacsatolás lehetőségének megteremtése és javítása.
  • A szignalizációs tevékenység minél könnyebbé tétele annak érdekében, hogy a szignalizáció ne menjen a szakember saját munkájának rovására.
  • A rendszer erőforrásainak általánosan ismertté tétele.

A program a fenti feladatok mikénti megoldását, mint kihívást kezelvén kínál sikeresnek ígérkező modellt a rendszer hatékonyságának növelésére. Megoldásként kínálkozik egy web alapú platform létrehozása, ami az alapellátás valamennyi szakembere és az alábbiakban írtak szerint más érintettek számára is könnyen és rugalmasan elérhető.

 

Fontos feltétele a web alapú platform eredményes működtetésének, hogy az

  • felhasználóbarát, tehát könnyen elsajátítható és használható legyen,
  • a különböző szintű hozzáférések rendszere az adatvédelmi szabályoknak megfelelően biztosítható legyen.

 

A platform teljes mértékig kielégíti ezeket az elvárásokat, a szakemberek könnyen meg tudják tanulni és eredményesen tudják használni.

A platform négy jogosultsági szintet ismer:

  • Alapellátásban dolgozó szakemberek jogosultsági szintje.
  • Egyházi, civil társzervezetek szakembereinek jogosultsági szintje.
  • Együttműködő non-profit vagy for-profit szervezetek jogosultsági szintje
  • Ellátottak jogosultsági szintje.

A jogosultsági szintek vizsgálatához először tudni kell, mit is kínál ez a weboldal. Alapvető fontosságú, hogy a weboldal valamennyi alapellátásban tevékenykedő szervezet saját weboldaláról elérhető. A közös felületen a szakemberek szignalizálni tudnak egymás számára, módjuk van ugyanúgy konkrét problémák jelzésére, mint helyi szinten megoldandó feladatok megbeszélésére.

A szignalizációs felületen túlmenően ezt segíti elő egy szakmai chat lehetősége. A program automata jelző e-maileket alkalmaz az érintett szakemberek figyelmének felkeltésére az Őket érintő esetekben, természetesen ez együtt jár a levelező program működésével.

A közös felület alkalmas javaslattételre és eredmények megbeszélésére, a rendszerben rejlő erőforrások feltérképezésére.

 

A legnagyobb előnyök:

  • Információcsere lehetséges területe rendkívüli mértékben kibővül.
  • Az információcsere reakcióideje dramatikusan lecsökken.
  • Jelentősen megnő a visszacsatolási lehetőség.
  • Dokumentált kommunikációs csatorna.

 

A fenti teljes szolgáltatási csomag a szociális alapellátásban dolgozó, teljes elérési jogosultsággal rendelkező szakembereket illeti meg. Második körben érintettek a programmal együttműködő egyházi illetve civil társzervezetek dolgozói.

Ezeknek a szakembereknek az együttgondolkodásba, közös cselekvésbe való bevonása rendkívül fontos, hiszen így

  • ők is ismertetni tudják a saját szervezetük erőforrásait,
  • ők is megismerik a rendelkezésre álló erőforrásokat,
  • lehetőség nyílik ezen szakemberek tapasztalatainak, javaslatainak felhasználására az ellátottak érdekében.

Természetesen ezek az elérési jogosultságok az adatvédelmi szabályok betartásával korlátozottabbak.

Harmadsorban nagy jelentőségű az együttműködési hajlandóságot mutató non-profit illetve for-profit szervezetek csökkentett elérési jogosultsága.

Ez a megoldás óriási mértékben növeli annak lehetőségét, hogy kihasználatlan erőforrásokat nyerjünk az ellátottak érdekében. A rendszerbe ilyen formában tőkét és segítséget bejuttatni képes szervezetek és vállalkozások - információszerzésük révén illetve azáltal, hogy saját maguk is véleményüket, javaslataikat közölni tudják és így megbecsülve érzik magukat – együttműködése rendkívüli módon növelhető. Ez a megoldás akár még egy állásbörze lehetőségét is felkínálja.

Negyedik körben az ellátottak elérési jogosultságának jelentőségét kell kiemelni.

Természetesen egy alapszintű hozzáférésről lehet beszélni, azonban ez is lehetőséget ad arra, hogy az ellátottak illetve az ellátásban nem részesülők, de arra rászorulók is

  • megismerjék a lehetőségeket,
  • esetleges félelmük, averziójuk az ellátások igénybevételével kapcsolatosan csökkenjen, elmúljon,
  • tisztában legyenek az alapellátás működési mechanizmusával és így könnyebben tudjanak együttműködni, saját érdekükben megkönnyítsék a szakemberek munkáját.

A négy jogosultsági szint egymást magában foglaló és ugyanakkor kiegészítő funkcionalitásában alkalmas és hivatott a program céljának, az alapellátás szolgáltatásainak minél hatékonyabb, minél magasabb szintű összekapcsolására.

 

5. Útmutató megalkotása a szolgáltatás koordinációs tevékenység keretében

 

Kötelező tevékenység a pályázatban a szolgáltatás koordinációs szolgáltatás tartalom megvalósítása, amely során a projekt ideje alatt a jelzőrendszer intézmények közreműködésével egy olyan, hat alkalommal tartandó tanácskozás kerül megrendezésre, melynek célja, hogy közös szakmai munkával, egyedi eseteken keresztül a SEGÍTSÜNK?! című útmutatót elkészítsék, amely gyakorlatilag az alapszolgáltatások eljárási protokolljának kialakítását szolgálja. Az Útmutató tartalmazni fogja többek között azt a listát, amely felsorolja a közvetett célcsoporttal (az idős személyekkel) kapcsolatos probléma köröket, veszélyeztetettségi tényezőket, amelyek alapján az egyes szakembereknek jelzési kötelezettségük lesz. Ezen kívül az útmutató magában fogja foglalni a különböző szolgáltatások feladatait és hatásköreit. Tisztázza, mely eset kapcsán ki/kik a felelősök a probléma kezelésében, szabályozza a határidőket, ennek betartását. Cél továbbá a családsegítő szolgálat idős gondozásba való intenzívebb bevonása is.

A dokumentumot minél szélesebb körben szeretné a pályázó a lakossággal is megismertetni, ezért igyekszik a település több intézményében is elhelyezni, többek között az önkormányzat helyiségeiben, a családsegítő szolgálatnál, a nappali ellátás intézményeiben, az egészségügyi szolgáltatóknál.

A pályázó az önkormányzatok céljaihoz, fejlődési lehetőségeihez hozzájárul azáltal, hogy lehetőséget teremt az alapszolgáltatások színvonalasabb, hatékonyabb működésének elérésére, képzés, szupervízió tartásával, közös felület bevezetésével.

A közös felület és a rendszeresen tartandó szakmai konzultációk mind azt segítik elő, hogy bár minden szakember a saját hatáskörén belül nyújt segítséget, ugyanakkor a problémamegoldás az ellátási területen lévő erőforrások egészére épül- ide sorolva a szakembereken túl az önkénteseket is.

Hosszú távú célok között szerepel, hogy az új eljárási rendszer bevezetésével tehermentesíteni tudják a szakemberek munkáját, másrészt a közös felület használatával a szolgáltatást nyújtók tájékozottabbak lesznek, tudják azt, hogy mely területen, kik a rászorultak, kik azok, akiknek azonnali, gyors reakció idejű megoldást szükséges nyújtani.

Az „Idősek klubjának találkozói” pedig egy olyan informális, kötöttségek nélküli lehetőséget teremt az idős személyek részére, amely hozzásegítheti az érintetteket ahhoz, hogy gondjukról, betegségükről legalább csak pár órára is elfeledkezzenek, és idős korszakukat igazán élvezzék.

További cél a projekt során, hogy a szakemberek szupervízión való részvétele, valamint a virtuális platform, a közös felület használatának elsajátítása együttesen járuljon hozzá ahhoz, hogy a burn-out jelenséget, azaz a kiégést megakadályozzák, valamint az átjárhatóságot megteremtsék az egyes szolgáltatást nyújtó intézmények között.

A modellkísérlet szempontjából gyakorlatilag kulcselemként fog szerepelni az önkéntesek bevonása és nyilvántartása a projektbe, a virtuális platform, mint közös felület bevezetése, illetve az Útmutató megalkotása és gyakorlatban való használata.

 

Információ, elérhetőség:

Bucsai Közösségi Ház 5527 Bucsa, Kossuth u. 37.

Tel.: +36-70/626-7698, +36-70/626-4348

e-mail: info@bucsamodell.hu

honlap: www.bucsamodell.hu