Újabb kötelező oltást vezettek be
  Jövőre kötelezővé teszik a pneumococcus elleni védőoltást, a humán papilloma vírus (HPV) elleni vakcina pedig kötelezően felajánlandó lesz.   A jövő évi
Egyszerűsödik az örökbefogadás

Béranyaság: a titkolózás nem segít

A magyar törvényhozók nem foglalkoznak a béranyaság legalizálásának kérdésével.

Béranyától születtek ikrei Alla Pugacsovának, a Szovjetunió, majd Oroszország egyik legnépszerűbb táncdalénekesnőjének és párjának, Makszim Galkin tévés műsorvezetőnek. A hírek szerint a most 64 éves Pugacsova és férje biológiai szülei a gyerekeknek, azaz a béranya a saját ivarsejtjeikből mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókat hordta ki. 

A két orosz híresség sokadik abban a névsorban, amelyben az ilyen módon gyermeket vállaló sztárok szerepelnek. Béranya hozta világra többek között Sarah Jessica Parker és Matthew Broderick ikreit és Nicole Kidman második kislányát, és Elton John és partnere, David Furnish is béranyától született gyermekeket nevel. 

Míg korábban csak az igazán jómódúak engedhették meg maguknak, hogy béranyát fogadjanak, az elmúlt évtizedben egyre többen válhatnak így biológiai szülővé. A „piac” egyre bővül, a gyermekre váró párok vagy egyedülállók pénztárcájuk vastagságához mérten dönthetnek arról, hogy Amerikában vagy akár Indiában hordatják ki gyermeküket. Míg az Államokban legalább 20 millió forintot kell ezért fizetni, Indiában ennek csupán a negyedét.

Eltérőek az okok is, amelyek miatt sokan béranyát fogadnak: a többség egészségi problémák miatt nem képes kihordani a saját gyermekét, de akadnak olyanok is, akik nem akarnak kilenc hónapot a várandósságra áldozni, esetleg a külsejüket óvják a változástól.


 

A béranyaság vagy dajkaanyaság – ez utóbbi esetében a gyermeket kihordó nő nem kap ellenszolgáltatást – a világ számos országában engedélyezett, egyes amerikai államokban, valamint Indiában és Ukrajnában lassacskán önálló iparággá válik. 
 

Támogatói szerint nem lenne szabad tiltani egy olyan lehetőséget, amellyel meddő párok saját gyermeket vállalhatnak, ám ellenzői azzal érvelnek, hogy a béranyaság morális és jogi kérdéseket vet fel, az ezt vállaló, általában rossz körülmények között élő nőket pedig kihasználják.

A kérdést Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvényben tervezték rendezni – az bizonyos feltételekkel lehetővé tette volna a dajkaanyaságot –, ám a jogszabály ezen része sosem lépett hatályba. A dajka- vagy béranyaság azonban nem szerepel önálló büntetőjogi tényállásként a Btk.-ban, az ehhez hozzájárulókat a családi jogállás megsértése miatt büntethetik. 

– A magyar jog szerint a szülő nő a gyermek anyja, az ő neve kerül az anyakönyvi kivonatba. Ha ehelyett a biológiai anya nevét írják a dokumentumba, az bűncselekmény, függetlenül attól, hogy olyan országban tették-e ezt, ahol legális a béranyaság. Az az orvos pedig, aki ilyen beültetést végez, emberi test tiltott felhasználása miatt öt év szabadságvesztéssel sújtható – mondta a Metropolnak lllés Blanka családjogi ügyvéd.

 

Jogi aggályok

A jogásztól több olyan kétségbeesett, meddő, az örökbefogadást elvető pár kért már tanácsot, akik a jogi nehézségek ellenére is bele akarnak vágni a béranyakeresésbe. Többségük Ukrajnában vagy Romániában próbál szerencsét. – Nincs büntetőjogi fenyegetettség, ha a hivatalos papírokba a szülőanya és a biológiai apa neve kerül, majd a pár örökbe fogadja a gyermeket. Ez azonban hosszú időt vehet igénybe – magyarázta Illés Blanka. További probléma, hogy ebben az esetben zsarolhatóvá válik a család. 

– Az ellenérték fejében történő örökbefogadást mind a magyar, mind a nemzetközi jog tiltja. Ha ezért valaki mégis pénzt ad, a bíróság később akár el is veheti tőle a kicsit. Továbbá hiába köt szerződést a pár a béranyával, ha az mégsem akarja átadni a megszületett gyermeket, nem kényszeríthető, a biológiai apától ugyanakkor tartásdíjat követelhet – hangsúlyozta a jogász.

Illés Blanka szerint mindezek ellenére hazánkban legalább a családon belüli dajkaanyaság lehetőségét meg kellene teremteni, hogy a másként gyermeket vállalni nem tudóknak is születhessen utódjuk. A szakértő úgy véli, egy jó szabályozással – amely kitérne a biológiai szülők és a szülőanya jogaira és kötelezettségeire –, elejét lehetne venni a visszaéléseknek.

 

Lelki nehézségek

Süli Ágota pszichiáter is találkozott már a rendelésén olyan nőkkel, akik vállalták, hogy kihordják más gyermekét. A szakértő úgy tapasztalta, az érintettek nem gondolják át, milyen nehézségekkel kerülhetnek szembe a várandósság során. – Nagy terhet vesz magára, aki titokban akarja tartani, hogy béranyaságot vállal. Bűntudat gyötörheti, szembesülhet azzal, hogy a saját gyermekének sem képes elmagyarázni, mi fog történni, de a környezete megvetését, akár a kiközösítést is viselnie kell – mondta Süli Ágota. 

– A többség esetében a segítőkészség a fő motiváció, ám akad olyan nő is, aki könnyű pénzkeresetnek tartja a lehetőséget, aztán rájön, hogy nem az. Az anyaság állapota különleges, az anya és gyermeke közötti kötődés a kutatások szerint már a várandósság hónapjai alatt kialakul.

A béranyák egy része igyekszik elnyomni magában ezt az érzést, úgy végigcsinálni az egészet, mintha semmi köze sem lenne a magzathoz, ez azonban lehetetlen – vélekedett a pszichiáter. Mindehhez pedig még hozzáadódik az a lelki megrázkódtatás, amely a világra jött gyermekről való lemondással jár. – Ezt nehéz megtenni, hiába gondolják át újra és újra. A lemondás veszteség, amit fel kell dolgozni. Akik titokban csinálják végig mindezt, még csak segítséget sem tudnak kérni a környezetüktől – fűzte hozzá Süli Ágota.

 

Nincs segítség

Mindennek ellenére számos magyar internetes fórumon lehet találni hirdetéseket, amelyekben béranyaságra vállalkozó nők ajánlják fel segítségüket. A pszichiáter szerint rontunk a helyzeten azzal, hogy nem veszünk róla tudomást. A pszichoedukáció, a következményekre való felkészítés igen hasznos lenne, nem csupán azok számára, akik béranyaságot fontolgatnak. 
 

Nem téma

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, foglalkoznak-e a magyar jogalkotók a dajka-, béranyaság legalizálásának kérdéseivel. 

Válaszában a sajtóosztály úgy fogalmazott: mindezekből következően „nincs olyan jogalkotási folyamat, amely a dajkaanyaságot a korábbitól eltérően kezelné, vagy legalizálni kívánná a béranyaságot”.

Felhívták ugyanakkor a figyelmet az egészségügyi törvényre, amely lehetővé teszi az ivarsejt-adományozást bármely, 35. életévét be nem töltött, cselekvőképes személy számára.

 

Egyszerűsödik az örökbefogadás

Az ismételt környezettanulmány elhagyásával évente mintegy 1100 gyámhivatali
eljárás esetében csökkenthetőek az eljáró szervek és az ügyfelek adminisztratív terhei.


• A gyermekkel való barátkozás időszakában a gyámhivatal elfogadja a már korábban elkészült környezettanulmányt, és a gyámhivatal szerzi be az örökbefogadók anyakönyvi kivonatait. Ez 750-800 örökbefogadást érint évente.

• A házastársa vagy rokona gyermekét örökbe fogadni szándékozó mintegy 100-150 fő számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat ingyenesen biztosítja a tanácsadást és az előírt vizsgálatok elvégzését. 

• Az újszülöttek érdekeire való tekintettel 15-ről 8 napra csökken az örökbe fogadó családhoz való kihelyezés eljárási határideje. Ez mintegy 260 gyermeket érint.

• Az örökbefogadói gyes lehetővé teszi, hogy a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően az örökbe fogadó szülők valamelyike hat hónapon át igénybe vegye a gyest.

 

forrás:metropol.hu